Az emberiség jövője: háború a vízért

A vízhiány új fegyveres konfliktusokat okozhat a tudósok állítása szerint. Napjainkban 700 millió ember küzd a vízhiánnyal a világ 43 országában. 2025-re a globális éghajlatváltozás és a népesség növekedése miatt ez a szám meg fogja haladni a három milliárdot.

A szakértők szerint a jövőbeli konfliktusok fő veszélye a vízkészletek egyenlőtlen elosztása. Az ember napi vízszükséglete 20 liter. Azonban mintegy egy milliárd ember a Földön csupán napi 5 literhez jut. A leginkább érzékelhető a vízhiány a Közel-Keleten, Kínában, Indiában, Közép-Ázsiában, Közép- és Kelet-Afrikában.

Az afrikai kontinensen a friss vízhez való hozzáférés nemzetbiztonsági probléma Marina Szapronova keletkutató szerint. Ezért komoly elégedetlenséget váltott ki Egyiptom részéről, amikor Etiópia egy gát építése mellett döntött a Kék-Níluson. Emellett Etiópia egy hatalmas vízerőművet épít a Felső-Níluson, ami biztosítani fogja az energiát a szomszédos államok számára is. Egyiptomban attól tartanak, hogy a gát megépítése után elveszítik a vízkészletük negyedét:

Egyiptom problémája az, hogy gyakorlatilag a lakosság 98%-a a Nílus völgyében él. Ennek értelmében ez nem csak élelmiszer-biztonsági kérdés, hanem az ipari termelés és a nemzetbiztonság problémája is egyben.

A fő probléma az, hogy Egyiptomon kívül még további 10 közép- és kelet-afrikai állam használja a Nílust. Ezek olyan nagy államok, mint Szudán, Etiópia, Kenya, Ruanda, Uganda és Tanzánia. Ezen országok összlakossága jelenleg több mint 300 millió fő. Az elmúlt évtizedben Szudán és Etiópia rohamos fejlődésen esett át gazdasági és ipari növekedés tekintetében. Mindez a vízfogyasztás és az elektromos energia növelését követeli meg az ipari létesítmények fenntartása érdekében.

Közép-Ázsiában évek óta folyamatos vita áll fenn Üzbegisztán és Tadzsikisztán között az Amu-Darja melléfolyója, a Vahs-folyó miatt. Dushanbe Rugoni vízerőművet épít a Vahson. Tashkent viszont ellenzi azt, attól tartva, hogy csökkeni fog az Amu-Darja vízszintje, ami hatalmas károkat okozna a mezőgazdaság számára. A kölcsönös nézeteltérések odáig fajultak, hogy nemzetközi beavatkozás nélkül lehetetlen rendezni azokat.

A tudósok előrejelzései szerint az ivóvíz készletek a harmadára vagy akár a felére csökkennek 50 év múlva. Ez nem csupán a Föld globális éghajlatváltozásának a következménye, hanem az irracionális, olykor barbár vízhasználaté is. Ha az emberiség nem változtat a hozzáállásán, akkor a víz okozta fegyveres konfliktusokat nem lehet elkerülni.

forrás: hungarian.ruvr.ru