Az amerikai gulágokról

1972-ben az USA-ban kevesebb, mint 300.000 ember ült börtönben. 1990-ben már 1.000.000 Jelenleg az USA - ahol több, mint 2,3 millió a foglyok száma - vezeti azon országok  listáját,  ahol a legtöbb embert tartják rács mögött. Ez a 2,3 millió azt jelenti, hogy Földünk minden 4. börtönben csücsülő embere az Amerikai Egyesült Államok polgára.

(Érdekes arány: az USA  a Föld népességének 5%-át, bebörtönzöttjeinek kb. 25%-át mondhatja magáénak.) Az Államok 100.000 polgárából 754 rács mögött van, ezzel a mutatóval szintén világelső az országok elítélt/népesség rangsorában.

Egy speciális kiadvány, a "California Prison Focus" szerint az emberiség történelmében nem volt még egy olyan társadalom, amelyik ennyi tagját tartotta volna börtönben. Néhány érdekes összehasonlítás: a Kínai Népköztársaságban - bár lakóinak száma bő négyszerese az USA-nak, félmillióval kevesebb fogvatartott van. Finnországban 5,3 millió polgárból 3.400 ül börtönben, a 128 milliós Japánban 80.600.  Az 1930-as évek hírhedt szovjet GULAG-jait (1938-ban 1.881.800 fogoly volt a SZU-ban...a ford.)méretében már meghaladja a XXI. szd.-i amerikai büntetés végrehajtási rendszer.

Azonban ha a ténylegesen börtönben levők számához hozzáadjuk a feltételesen szabadultak és a büntetésük végrehajtása elkezdésére várakozókat, akkor kiderül, hogy gyakorlatilag 7,3 millió amerikai állampolgár áll a büntetés végrehajtási rendszer fennhatósága alatt, azaz az USA minden negyvenedik lakosa.

Az USA jelenlegi elnöke afroamerikai. Az a statisztikai adat azonban, miszerint egy feketének hétszer nagyobb esélye van arra, hogy rács mögé kerülljön, mint egy fehérnek, Obama regnálás alatt sem változott egy szemernyit sem. Jelenleg a börtönben levő és feltételesen szabadlábon levő afroamerikaiak száma meghaladja az 1850-ben az Államokban élő rabszolgák számát.

A "rendpárti" lobbisták arra törekszenek, hogy bármilyen törvénysértést börtönbüntetéssel sújtsanak. Az amerikai törvényalkotási folyamat elemzése jelentős "fejlődést" mutat abbeli törekvésében, hogy az amerikai polgárokat lakóházaikból börtöncellákba költöztesse át. Szövetségi törvény szerint 5 év börtön jár 5 gramm crack (kábítószer fajta) birtoklásáért, 2 unciáért (1 uncia =28,35g) pedig 10 év a feltételesen szabadlábra helyezés kizárásával. Ugyanez a törvény 500 gramm tiszta kokain birtoklásáért csak 5 évet szab ki, elvégre a kokain a valóban gazdagok kábítószere. Texasban 4 uncia marihuana-ért több, mint 2 évet kaphat az ember. New-York államban az 1973-as drogellenes törvény alapján 4 uncia bármilyen tiltott szer birtoklásáért 15 évtől életfogytiglanig terjedő börtönbüntetés szabható ki. Az elítéltek 57%-a valamilyen kábítószeres ügy miatt került rács mögé.

A "rendpártiak" elérték, hogy 13 államban érvénybe lépett a "3 bűncselekmény" törvény. Ennek alapján azt, aki 3 börtönbüntetéssel járó bűncselekményt követett el -függetlenül azok súlyosságától- élete végéig rács mögött kell tartani.

A "rendpártiak" törekvéseinek egy másik iránya az, hogy maximálisra növeljék a börtönbüntetés idejét. Ennek érdekében különböző törvénykiegészítéseket szavaztatnak meg. Például olyanokat, amik lehetővé teszik, hogy a fogva tartás idejét a rab legkisebb szabálysértése esetén is meghosszabbítsák - erről kizárólag az intézmény vezetése dönt. Egy Új-Mexikó államban végzett vizsgálat kimutatta, hogy az állami börtönben ülő rabnak nyolcszor akkora esélye van arra, hogy "jó magaviseletéért" korábban szabaduljon, mint egy magánbörtönben ülőnek.

A "rendpártiak" a börtönlakók számának növelése érdekében törvénytelen eszközöket is bevetnek. Hatalmas visszhangja volt a 2008-ban Pennsylvania-ban történt esetnek. Két, rövid büntetési idejű fiatalkorúak fogva tartására szakosodott magánbörtön tulajdonosa 2,6 millió USD összeggel bírókat vesztegettek meg, hogy a lehető legszigorúbb, leghosszabb időtartamú büntetést szabják ki. Olyan "borzalmas" bűncselekményekért szabtak ki börtönbüntetést, mint az iskolaigazgató kigúnyolása a neten, behatolás egy használaton kívül álló ingatlanba, egy DVD ellopása. A vizsgálat kiderítette, hogy 2.000 fiatalkorú jogtalanul kapott börtönbüntetést.

Mégis, mi az értelme mindennek, hiszen a foglyok számának meredek növekedése hatalmas terhet jelentek úgy a szövetségi, mint az egyes államok költségvetése számára? A terhek növekedésére kiváló példa Kalifornia. (Az állam költségvetése évek óta igen ingatag lábakon áll...a ford.) Itt egy elítéltre évi 50.000 $-t költenek, ez egy iskolásra költött összeg hétszerese. A prioritások egyértelműek: 20 évvel ezelőtt Kalifornia kétszer annyit költött felsőoktatásra, mint börtönlakóira. Mára ez az arány megfordult.

2008-as adat: az USA büntetés végrehajtási rendszere 770.000 főt foglalkoztatott, köztük 620.000 börtönőrt. Ugyanebben az évben az USA autóiparában 880.000 ember kereste kenyerét.
Válaszért nem a régimódi "Keresd a nőt!", hanem a mai világunkra jellemző "Keresd az üzletet!" úton kell elindulni. Ezzel választ találunk arra is, hogy miért beszélünk egyáltalán amerikai GULAG-okról.
Sztálin tömeges méretekben használta fel a minden joguktól megfosztott foglyok munkaerejét. Mellesleg nem ő az "ötletgazda". Az északiak polgárháborús győzelme eltörölte a rabszolgaságot, délen hatalmas munkaerőhiány lépett fel az ültetvényeken. Már az 1860-as évek második felében elkezdődött a rabok munkaerejének tömeges felhasználása: javarészt pitiáner indokokkal börtönbüntetésre ítéltek sok feketét, akiket immár nem rabszolgaként, hanem törvény által elítélt bűnözőként dolgoztattak az ültetvényeken.
Jelenleg az USA Alkotmányának 13. kiegészítése van érvényben. Az kategorikusan tiltja a rabszolgatartást és a munkára való kényszerítést. Van azonban van rajta egy hangárajtónak is beillő "kiskapu". Nevezetesen: "kivéve azokat az eseteket, amikor ez (a munkára kényszerítés) büntetés azért a törvényszegésért, amiért az illetőt törvényeink szerint elítélték."

John Hudson, aki a new-yorki Rikers Island javítóintézetben töltötte le hét éves büntetését, a következőket mondja: "-Az emberek többsége, aki börtönt csak filmen látott, azt hiszi, hogy a foglyok egész nap sétálgatnak az udvaron meg testépítéssel foglalkoznak. Valójában az elítéltek döntő többségét állandó munkára kényszerítik. A munkánkért a kevésnél is kevesebbet kapunk; 10-40 (a legújabb adat 17 - 50 cent/ óra) cent az órabér. Ilyen fizetés csak a mesében és a börtönben van. Pénzedért élelmet vehetsz a börtön magazinjában. Ha nem teljesíted a normát, verést kaphatsz, esetleg a Protective Housing Unit (teljes elszigeteltséget biztosító magánzárkás részleg) lakója lehetsz." csak tájékoztatásul: jelenleg az USA-ban 7,5 USD a minimális órabér. Obama most győzködi a törvényhozókat, hogy hét év után végre emeljenek rajta, s legyen 9$.

Az amerikaiak nem a  GULAG szót használják a folyamtra, saját szakkifejezésük a börtön - ipari komplexum. Ez voltaképp a szövetségi-, állami- és magánbörtönök, valamin termelésüket a foglyok ingyenmunkájával elvégeztetni akaró cégek szövetsége.

A rabokat "kölcsönadó" szerződéseken az illető börtön neve mellett olyan cégek szerepelnek, mint a Chevron, Bank Of America, AT&T, Starbucks, Walmart, IBM, Boeing, Motorola, Microsoft, Dell, Nike, Intel és mások.

A munkáltatónak igen kényelmes a helyzete. Nincs szakszervezet, nincs sztrájk, bérkövetelés, a dolgozónak nem jár szabadság, semmiféle egészségüggyel vagy nyugdíjjal kapcsolatos gond nincs, a legkisebb kihágást is a bérbeadó bünteti.  A munkáltatók mellett a bérbeadók sem járnak rosszul. Kimutatták, hogy pl. a szövetségi börtönök minden bérbe adott foglyukra költött 1$ után 5$-t kapnak vissza.

Az amerikai sajtó egyre gyakrabban közöl adatokat arról, hogy a börtön - ipari komplexum nagy tempóban terjeszkedik, már előfordul, hogy egyes termékek kizárólagos termelője lett. Például ez gyártja az USA fegyveres erői számára a páncélsisakok, derékövek, váll- és kardszíjak, az egész testet védő golyóálló ruházat, a dögcédulák, ingek, nadrágok, sátrak, hátizsákok és kulacsok 100%-át. A börtönipar adja a hadseregnek az egyszerű szerszámok 98%-át, a golyóálló mellények 46%-át, a hétköznapi használati eszközök 36%-át, a fülhallgatók, mikrofonok és megafonok 30%-át, az irodák, a repülőgépek és kórházak berendezéséhez szüksége bútorok 21%-át, és a sort napestig lehetne folytatni.

Könnyen extrapolálható, hogy a törvényhozás és a törvénykezés segítségével az eddigi ütemet tartva az évszázad közepére a Szabadság Terjesztője, az Emberi Jogok Tántoríthatatlan Védelmezője eléri, hogy 30.000.000 állampolgára fog a büntetés végrehajtási rendszer fennhatósága alá tartozni a biznisz és a profit legnagyobb örömére.