Mit is mondott az USA és Európa Koszovó Szerbiától való elszakadásakor?

Az Egyesült Államok elnöke, Barack Obama kijelentette, hogy az a népszavazás, amit Krím spontán megalakult vezetősége  március 16-ára kiírt, megsérti a nemzetközi jogot és Ukrajna alkotmányát. Szó szerint idézve:

"A Krím jövőjéről előterjesztett referendum meg fogja sérteni az alkotmányt és a nemzetközi jogot". Obama kihangsúlyozta, hogy "Ukrajna sorsának bármilyen megvitatása csak az ország törvényes kormányának részvételével történhet".

Az EU vezetősége is hasonló szellemben nyilatkozott. Mi pedig tekerjük vissza a hangszalagot öt évvel korábbra. 2009. decemberében, amikor Obama már teljhatalmú elnök volt, az ENSZ Közgyűlésének felkérésére a Hágai Nemzetközi Bíróság megtárgyalta, hogy megfelel e a nemzetközi jognak az, hogy Koszovó Autonóm Terület egyoldalúan kimondta elszakadását Szerbiától. Az USA képviselőjeként a vitában felszólalt Harold Hongju Koh:

"Az Egyesült Államok felszólítja a Nemzetközi Bíróságot, hogy deklarálja Koszovó függetlenségét bármiféle kitétel nélkül, úgy, mint Koszovó népe akaratának kifejeződését, ne kommentálja ennek törvényességét és állapítsa meg, hogy az elszakadás nem ütközik a nemzetközi jogba."

Suzanne Wasum-Rainer Németország kápviselőjeként az ajánlotta a bíróknak, hogy Koszovó esetét az effektivitás elve szerint vizsgálják, azaz vegyék figyelembe a kialakult helyzetet. Azt állította, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltása nem mond ellent a nemzetközi jognormáinak.
Helmut Tichy, Ausztria képviselője kijelentette:

"A nemzetközi jogban nincs olyan passzus, ami megtiltaná a függetlenség és az elszakadás deklarálását." 

Tichy megjegyezte, hogy Koszovó függetlenségét "választott képviselők, akik Koszovó népének akaratát fejezték ki" kiáltották ki. És végül Nagy-Britania képviselőjének, Daniel Bethlehem-nek remeklése:

"Szerbia világosan tudtunkra adta, hogy soha nem fog beleegyezni Koszovó függetlenségébe, Koszovó meg azt, hogy nem akar Szerbia része lenni. A bíróság nem kényszeríthet házasságban élni két egymást gyűlölő felet."

Akár hiszik, akár nem, a bíróság a fenti kijelentésekkel összhangban levő ítéletet hozott. 2010. július 22-én Hágában, a Béke Palotája nagy tárgyalótermében 10 szavazattal 4 ellenében döntött: Koszovó függetlenségének deklarálása nem sérti a nemzetközi jog elveit.

forrás: i-m-ho.livejournal.com/1657861.html

Az interfax.ru éjszakai közleménye:

A Krími Köztársaság vezetősége tudatta a hírügynökséggel, hogy miután Putyin elnök aláírta azt a rendeletet, miszerint elismerik az ukrán fegyveres erőknél szerzett rendfokozatokat és képesítéseket, valamint az ukrán katonák minden korlátozás nélkül átléphetnek az oroszfegyveres erők kötelékébe, a Krímben állomásozó ukrán hadsereg 72 részlege -alegységek, intézmények, a hadiflotta 6, a kisegítő flotta 25 hajója- önként átlépett az Oroszország Fegyveres Erőinek soraiba további szolgálatra. Az érintett garnizonokban és hajókon tisztjeikkel az élen felsorakozott a személyi állomány, ünnepélyes keretek közt felvonták az orosz állami zászlót (a hajókra az orosz haditengerészet andrás-keresztes zászlaját), és eljátszották az orosz himnuszt.