Te döntesz! Kormányt és társadalmi rendszert is

Elgondolkoztál már azon, hogy mi minden változott az utóbbi évtizedekben? Milyen mértékben fejlődik a technika? Milyen ipari vívmányok láttak napvilágot a termelékenység növekedésének érdekében? Mik azok a társadalmi jelenségek, amik előtérbe kerültek? Milyen képet kapnánk ha összehasonlítanánk az ötven évvel ezelőtti állapotokat a maival? Ötven év. Mi ez a pár évtized az emberi civilizáció történetének évei szempontjából? Nem sok. Ennek ellenére rengeteg változás figyelhető meg minden fronton, legfőképpen azokon a szegmenseken, ami a "modern" társadalmunk alappilléreit jelentik.

Az ötvenes-hatvanas évek emberének szociális kapcsolatai nem a közösségi portálokon való kommunikációban merültek ki. Nem azért siettek haza a munka után, hogy esténként egy szerkezetet bámuljanak, amiből fröcsög az erőszak és butábbnál butább műsorok és felkapott tévés személyiségek garmadája köszön vissza a nézőire. Azért siettek haza, hogy a családjukkal lehessenek és érezhessék mindazt, amit egy békében és szeretetben élő család közössége nyújthat. Vegyük észre, hogy mindez csupán azért történik, hogy elszakítsanak minket egymástól, hogy ne legyünk képesek közösen érvényesíteni mindazt amire mindannyiunknak szüksége van. Ez pedig nem más mint a boldogulásunkhoz és szabadságunkhoz való jogunk.

Ma ha végigmegyek este az utcán, minden ablakból monitorok és tévékészülékek villódzó kék fényeit látom. Látok egy generációt, ami fáradtan és fásultan rogy le esténként különböző készülékek elé, ahol feltétel és gondolkozás nélkül fogadja be és raktározza is el mindazt a mocskot, ami a tv képernyőjén keresztül jut el hozzá. Egyre kevesebb idő jut a gyermekek nevelésére, mivel minden időt és energiát felemészt a pénz előteremtése. Gyakran kizárólag csak azért, hogy a mindennapi betevő meglegyen... Ez rabszolgaság a szó legegyszerűbb értelmében, ugyanis ha kizárólag azért dolgozunk, hogy előteremtsük a mindennapi ételünket, akkor az nem más, mint rabszolgaság. Emellett a kapcsolatainkra rendkívül kevés idő marad.

De tényleg fontosabb az anyagi javak előteremtése annál, hogy gyermekeink megfelelő nevelésben részesülhessenek? Mintha az "egésznapos iskola" intézménye sem szólna másról, minthogy addig, amíg az oktatási intézményben "melegednek" gyermekeink addig sincs gond velük... Valahogy mintha minden egyéni érdekek mentén történne. Mindenki azért dolgozik, hogy a legújabb kacatokat, ruhákat, háztartási cikkeket és elektronikai eszközöket megvehesse, mert ez jelenti a boldogságot. Nagyképernyős tévé, okostelefon, intelligens mosópor, egy autó, ami után megfordulnak az utcán. Tényleg erre van szükségünk? Vagy csak elhitették velünk a mindenható profit érdekében?

Tisztában vagyunk azzal, hogy a boldoguláshoz többel rendelkezünk mint elegendő? Nincsen semmiben hiány. Sem vízben sem egyéb erőforrásokban, még ha ezt is hiteti el velünk a média. Ha az emberiség által előállított termékekből származó bevétel arányosan lenne elosztva közöttünk, akkor nem lenne szegénység az egész világon. Ha a Föld erőforrásainak elosztása arányos volna, nem lennének egész országokra jellemző éhínségek. 60 éve azt jósolták a közgazdászok, hogy egy fő heti pár órás(!) munkájából egy család kényelmesen elélhet mivel olyan szinten növekedik a termelés. Tisztában vagyok vele, hogy a legelső amire ilyenkor gondolunk az az, hogy "ez egy utópia, a kapitalizmus fogaskerekei ezt nem teszik lehetővé, a gazdasági rendszer nem működne így, stb." Ez köszön vissza a történelemkönyvekből, az újságokból a tévék képernyőiről, de csak azért, mert EZT AKARJÁK, hogy gondold.

A valóság az, hogy magas szinten képzett csalók és korrupt üzletemberek "szipkázzák" ki kezeink közül mindazt az értéket, amit a munkánkkal előállítottunk. A saját, egyéni érdekeiket tartják szem előtt, míg a mi jussunk az éhbér és az, hogy talán egyik napról a másikra megélünk. Mi ebben a legborzasztóbb? Rengeteg idő telt el már eddig is amíg ezt hagytuk, és nem parancsoltunk megálljt ennek a folyamatnak.

Míg egyre inkább a kényelmes foteleinkbe süppedünk a számítógépeink és tévéink képernyői előtt, szépen csendben elfelejtjük, hogy kizárólag mi vagyunk azok, akik a saját sorsunkat irányíthatjuk. Ebből kifolyólag gyermekeink és az egész civilizáció sorsa a kezünkben nyugszik. Képesek vagyunk hihetetlen társadalmi változásokat elindítani ugyanis rengetegen vagyunk, sajnos rengetegen olyanok, akik érzik, hogy a regnáló társadalmi és gazdasági rendszer teljes mértékben hibás és nem szolgálja a közösségünk érdekeit, ezzel ellentétben rablók, csalók és nemzetközi szinteken fosztogatók malmára hajtja a vizet.

A rendszer problémáinak mértékét megfelelően tükrözik a lassan mindenhol megjelenő tüntetések, felkelések. Jelzik, hogy az állapotok tarthatatlanok. Egy jól működő rendszerben nem lenne szükség tüntetésekre, rohamrendőrökre vízágyúkra és tömegoszlató fegyverekre. Ne felejtsük el, hogy a jelenlegi hatalom semmitől sem fél jobban, mint tőlünk. Tőlünk, akiket elvileg képviselnie kellene... Minden pillanat egy kritikus pillanat, ahol dönthetsz arról, hogy milyen utat választasz, hogy cselekszel. A döntéseid befolyásolják az életedet és a környezetedben élők életét is. Te döntesz! Akár kormányt és társasalmi rendszert is.