Nahát! Tényleg figyel a titkosszolgálat
Mit is illendő ilyenkor mondani? Talán azt, hogy mi szóltunk már rég? Nem is tudom... Lényeg, hogy ismét bebizonyosodott valami, amivel kapcsolatban régóta tépjük a szánkat...
Csütörtök óta bejárta a külföldi és magyar sajtót az amerikai titkosszolgálat megfigyelési botránya, ami immár kilenc szolgáltatót és nagy internetes oldalt érint. Legtöbb olvasónk számára ez nyilván nem nagy újság, ami miatt a hír mégis érdekes, hogy a PRISM fedőnevű akció most a Washington Post és egy hírszerző tiszt „jóvoltából” nyilvánosságra került és bár sokan annyira hozzászoktak a gondolathoz, hogy manapság mindent és mindenhol figyelnek, talán néhány ember mégis elgondolkozik, hogy mégis mi folyik körülöttünk. Aki eddig is figyelemmel kísérte a világban ténylegesen zajló eseményeket és nem csupán a hivatalos sajtóból értesül a hírekről, valamint tisztában van a háttérben működő mozgatóerőkkel, tudja, hogy ez nem új keletű tevékenység és a PRISM sem az egyetlen ilyen program. Írtunk már a Stellar Wind nevű, szintén NSA programról, az FBI törekvéséről, hogy a Skype és hasonló voip és chat szolgáltatókat is valósidőben lehallgathassa vagy a Google újításairól, amelyek a mi kényelmünket és szokásaink feltérképezését hivatottak szolgálni és sorolhatnák a történet epizódjait. A megfigyelés egyre kifinomultabb és kiterjedtebb és immár tényleg valós-időben folyik.
A prezentáció szerint az NSA jelentései egyre nagyobb mértékben építenek az így megszerzett adatokra, jelenleg minden hetedik hírszerzési jelentés alapul valamilyen PRISM-es információra. Ez különösen akkor ijesztő, ha tudjuk, hogy az NSA évente több billió adatforrást elemez. A PRISM-mel szerzett adatok döntő többsége az Egyesült Államokban élő amerikai polgárokról szól.
A PRISM fedőnevű akció 2007-ben kezdődött és a Microsoft volt az első cég, aki megadta magát a titkosszolgálati megkeresésnek. Az évek során a többi nagy szolgáltató is a titkosszolgálat figyelmébe került, a Google, a Facebook, a Paltalk (az Arab Tavaszban és a szíriai eseményekben kulcsszerepet játszott kisebb szolgáltatás), az AOL, a Skype, a Youtube, végül 2012-ben az Apple is.
A prezentációból az is kiderül, hogy az NSA kívánságlistáján az ingyenes tárhelyszolgáltatás miatt népszerű Dropbox is szerepel, azzal a megjegyzéssel, hogy hamarosan már működő kapcsolat lesz ott is, a szolgáltató már mentességet kapott a megfigyelés miatt esetleg felmerülő jogi ügyekben, ezt a főügyész és a hírszerzés igazgatója biztosítja számukra.
James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) csütörtökön elismerte az adatbányászás tényét, de közleményében még mindig csak arról beszélt, hogy az a törvény, amely lehetővé teszi a kormányzati ügynökségek számára, hogy kommunikációs adatokat gyűjtsenek internetes szolgáltatóktól, kizárólag az Egyesült Államokon kívüli, nem amerikai személyek célba vételét engedélyezi.
Tudjuk, hogy egyre több helyen már csipek segítségével figyelik az iskolásokat, a rabokat, a háziállatokat, a betegeket. Térfigyelő kamerák pásztázzák az utcákat, biztonsági kamerák felügyelik a parkolókat és boltokat, és akár otthonainkba is bepillanthatnak. És igen. Online tevékenységeink és beszélgetéseink is az utolsó kattintásig követhetőek és lehallgathatóak. Sokan nevetve söprik félre ezeket a fejleményeket azzal érvelve, hogy ugyan kit érdekel, amit két vagy akár kétmillió barátnő fecseg a neten és aki ezzel ennyit foglalkozik biztosan paranoiás. Az információ azonban valóban hatalom és mivel a világi hatalom, bár nagyon szeretné, nem mindenható vagy mindentudó, kénytelen a technika eszközeit felhasználva Istent játszani. A cél a világkormány. Ehhez elsőként az emberek feletti teljes és globális hatalmat kell megszerezni, ez pedig csak úgy lehetséges, ha mindenkiről, minden időben, mindent tudnak.
A most közzétett „új” információ alapját egy hírszerzési tiszt által a Washington Post-nak átadott dokumentum alkotja, amit az NSA (Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal) vezető elemzői 2013 áprilisában készítettek és az egyik legfontosabb hírszerzési eszközként hivatkozik a PRISM programra. A tiszt elmondta, hogy amikor kipróbálta a rendszert, megrémült attól, hogy a titkosszolgálat szinte az emberek éppen formálódó gondolatait is látja.
A most közzétett „új” információ alapját egy hírszerzési tiszt által a Washington Post-nak átadott dokumentum alkotja, amit az NSA (Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal) vezető elemzői 2013 áprilisában készítettek és az egyik legfontosabb hírszerzési eszközként hivatkozik a PRISM programra. A tiszt elmondta, hogy amikor kipróbálta a rendszert, megrémült attól, hogy a titkosszolgálat szinte az emberek éppen formálódó gondolatait is látja.
A PRISM fedőnevű akció 2007-ben kezdődött és a Microsoft volt az első cég, aki megadta magát a titkosszolgálati megkeresésnek. Az évek során a többi nagy szolgáltató is a titkosszolgálat figyelmébe került, a Google, a Facebook, a Paltalk (az Arab Tavaszban és a szíriai eseményekben kulcsszerepet játszott kisebb szolgáltatás), az AOL, a Skype, a Youtube, végül 2012-ben az Apple is.
A prezentációból az is kiderül, hogy az NSA kívánságlistáján az ingyenes tárhelyszolgáltatás miatt népszerű Dropbox is szerepel, azzal a megjegyzéssel, hogy hamarosan már működő kapcsolat lesz ott is, a szolgáltató már mentességet kapott a megfigyelés miatt esetleg felmerülő jogi ügyekben, ezt a főügyész és a hírszerzés igazgatója biztosítja számukra.
James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) csütörtökön elismerte az adatbányászás tényét, de közleményében még mindig csak arról beszélt, hogy az a törvény, amely lehetővé teszi a kormányzati ügynökségek számára, hogy kommunikációs adatokat gyűjtsenek internetes szolgáltatóktól, kizárólag az Egyesült Államokon kívüli, nem amerikai személyek célba vételét engedélyezi.
Nahát! Tényleg figyel a titkosszolgálat
Reviewed by envagyokapeterproba
on
13:12
Rating: