A hibás szoftver nem csak idegesítő, de veszélyes is, ugyanis amíg csak az ilyen hibák kihasználására szakosodott bűnözők tudnak róla, a program felhasználóinak adatai nagy veszélyben vannak. Érdekes, a hibák javításával kapcsolatos eljárásrendre derült fény a közelmúltban: a hibajelentéseket és -javításokat rendszeresen kiadó Microsoftnak először az amerikai hírszerzési szerveknek kell beszámolniuk, és csak ezt követően publikálhatják a javításokat a felhasználók számára. Az eljárás a magyarázat szerint azért fontos, mert a kritikus infrastruktúra védelme mindennél nagyobb prioritást élvez. A PRISM-botrány kellős közepén azonban nagyon nehéz elhessegetni azt a gondolatot, hogy az amerikai hírszerzés hamarabb kap fülest a világ jelentős részén futtatott szoftverek hibájáról, mint hogy azok üzemeltetői és felhasználói lehetőséget kapnának a javításra. Az ilyen hibák több dologra is lehetőséget adnak. Van olyan, amivel képfájlokat vagy egyéb típusú dokumentumokat lehet elszívni egy-egy gépről anélkül, hogy az eredeti tulajdonos tudna a dologról, de van olyan hiba is, ami segítségével az egész rendszer irányítása elérhető. A Microsoft ráadásul elég nagy vállalat ahhoz, hogy termékeiben mindennaposnak nevezzük a kisebb-nagyobb bugok előfordulását, és bár az igazán súlyosakat általában hamar javítják, azért volt már rá példa, hogy egy hiba 17 évet várt a megoldásra.
Reviewed by envagyokapeterproba
on
5:12
Rating:
