Egy titokzatos társaság: okostojások és/vagy világkormány?
Az 1954 óta évente megrendezett, zárt ajtók mögött tartott konferenciákon valóban a nyugati világ legbefolyásosabb emberei, amerikai elnökök, vezető politikusok és üzletemberek vettek részt. Az utóbbi években a csoport igyekezett működését átláthatóbbá tenni, hogy elejét vegye a találgatásoknak. Az idei, az angliai Watfordban megrendezendő konferencia közelébe először engedtek nagyobb számban tüntetőket, és egy „nem hivatalos sajtóközpontot" állítottak fel a kíváncsiskodók fogadására.
Az összeesküvés-elméletek szerint a csoport az egész világot behálózza, így feltételezések szerint magyar tagjaik is vannak. Többek között Surányi Györgyöt, a jegybank volt elnökét és Bokros Lajost, a volt pénzügyminisztert, politikust is bilderbergistának tartják.
Náci vonal
Az eredeti Bilderberg-konferenciát 1954-ben rendezték meg a hollandiai Oosterbeek-ben, a rendezvénysorozatnak később nevet adó Bilderberg hotelben. A gyűlést többek között Józef Retinger lengyel emigráns politikus és (a 2004-ben elhunyt) Bernát holland herceg kezdeményezte, akik aggodalommal figyelték a Szovjetunió agresszív politikáját és az Európában erősödő Amerika-ellenességet.
Bernát herceg személye már önmagában okot adhat az összeesküvés-elméletekre: egyetemi évei alatt a német származású herceg erősen szimpatizált a nemzetiszocializmussal, 1934-ben az SA, majd a Reiter-SS (SS lovasság) tagja lett, később azonban kiábrándult a mozgalomból, Dánia német megszállása után Nagy-Britanniába ment, ahol a Brit Királyi Légierő pilótájaként harcolt, és a brit titkosszolgálat is megpróbálta beszervezni. A hercegen kívül a konferencia megrendezése körül bábáskodott Walter Bedell Smith, a CIA akkori vezetője és Charles Douglas Jackson, a pszichológiai hadviselés szakértője, Eisenhower amerikai elnök tanácsadója is.
Az első, 54 politikus, üzletember és médiaszemélyiség részvételével zajló esemény sikere után a szervezők úgy döntöttek, a gyűlést minden évben megrendezik. Megszületett a mai struktúra, Retingert kinevezték a szervezőbizottság örökös vezetőjének, és bevezették az úgynevezett „Chatham House” szabályokat, vagyis a résztvevők a gyűlésen bármit mondhatnak, az ott folyó beszélgetés tartalmát viszont nem hozhatják nyilvánosságra.
Kommunisták vagy kapitalisták?
A titokzatoskodó csoport körül már egészen korán elindultak a találgatások: 1964-ben egy ultrakonzervatív aktivista, Phyllis Schlafly azt állította, hogy a Bilderberg-csoport tagjai irányítják az amerikai Republikánus Pártot. Jim Tucker újságíró - aki a saját állítása szerint maga is részt vett az egyik ülésen -, az 1970-es években egyenesen világkormánynak nevezte a Bilderberg-csoportot. Magyarországon Drábik János számít a Bilderberg-csoporttal kapcsolatos teóriák egyik legismertebb propagálójának, de a Kiút a globalizációs zsákutcából című könyvében Csath Magdolna közgazdász, a Professzorok Batthyány Körének tagja is szentelt egy kritikus fejezetet a témának.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mi a célja az "összeesküvésnek" és mik a módszereik. Schlafly például azt állította, hogy az antikommunista céllal létrejött csoport az amerikai kormányokat befolyásolva a világkommunizmust próbálja megvalósítani. A későbbi elméletek szerint viszont épp egy szabadpiacos világállam megalakításán munkálkodnak. Drábik szerint egy olyan kétpólusú világtársadalom létrehozására törekednek, amelyben a pénzvagyon-tulajdonosok szűk érdekcsoportja gyakorolja a hatalmat, ellenőrzi a gazdaságot, és mindenki más tőlük függő, bérből és fizetésből élő alkalmazott.
A gyanút, hogy világuralomra törnek, maguk a csoporttagok sem mindig igyekeztek eloszlatni magukról. 2001-ben az egyik alapítótag, Denis Healey, azt mondta: "túlzás azt állítani, hogy egy világkormány létrehozásán fáradozunk, de nem teljesen igazságtalan. Mi a Bilderbergben úgy éreztük, nem lehet örökké ok nélkül harcolnunk egymással, embereket ölni, milliókat tenni hontalanná. Ezért úgy gondoltuk, egy világméretű közösség jó dolog lenne.”
A titokzatoskodó csoport körül már egészen korán elindultak a találgatások: 1964-ben egy ultrakonzervatív aktivista, Phyllis Schlafly azt állította, hogy a Bilderberg-csoport tagjai irányítják az amerikai Republikánus Pártot. Jim Tucker újságíró - aki a saját állítása szerint maga is részt vett az egyik ülésen -, az 1970-es években egyenesen világkormánynak nevezte a Bilderberg-csoportot. Magyarországon Drábik János számít a Bilderberg-csoporttal kapcsolatos teóriák egyik legismertebb propagálójának, de a Kiút a globalizációs zsákutcából című könyvében Csath Magdolna közgazdász, a Professzorok Batthyány Körének tagja is szentelt egy kritikus fejezetet a témának.
Arról megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mi a célja az "összeesküvésnek" és mik a módszereik. Schlafly például azt állította, hogy az antikommunista céllal létrejött csoport az amerikai kormányokat befolyásolva a világkommunizmust próbálja megvalósítani. A későbbi elméletek szerint viszont épp egy szabadpiacos világállam megalakításán munkálkodnak. Drábik szerint egy olyan kétpólusú világtársadalom létrehozására törekednek, amelyben a pénzvagyon-tulajdonosok szűk érdekcsoportja gyakorolja a hatalmat, ellenőrzi a gazdaságot, és mindenki más tőlük függő, bérből és fizetésből élő alkalmazott.
A gyanút, hogy világuralomra törnek, maguk a csoporttagok sem mindig igyekeztek eloszlatni magukról. 2001-ben az egyik alapítótag, Denis Healey, azt mondta: "túlzás azt állítani, hogy egy világkormány létrehozásán fáradozunk, de nem teljesen igazságtalan. Mi a Bilderbergben úgy éreztük, nem lehet örökké ok nélkül harcolnunk egymással, embereket ölni, milliókat tenni hontalanná. Ezért úgy gondoltuk, egy világméretű közösség jó dolog lenne.”
Van magyar tag
Ha hihetünk a Wikileaks-en kiszivárgott jegyzőkönyveknek, „Bilderberg-csoport” tulajdonképpen nem is létezik. A Bilderberg-találkozók ugyanis inkább tekinthetők egy konferencia-sorozatnak, amelyet egy folyamatosan változó tagságú, úgynevezett Kormányzó Bizottság szervez meg. Hogy mi alapján áll össze ez a bizottság, nem tudható pontosan, egyesek szerint a holland királyi család jelöli ki a tagjait, mások szerint a bizottság aktuális elnöke nevezi ki őket.
Ha hihetünk a Wikileaks-en kiszivárgott jegyzőkönyveknek, „Bilderberg-csoport” tulajdonképpen nem is létezik. A Bilderberg-találkozók ugyanis inkább tekinthetők egy konferencia-sorozatnak, amelyet egy folyamatosan változó tagságú, úgynevezett Kormányzó Bizottság szervez meg. Hogy mi alapján áll össze ez a bizottság, nem tudható pontosan, egyesek szerint a holland királyi család jelöli ki a tagjait, mások szerint a bizottság aktuális elnöke nevezi ki őket.
Azonban a csoportnak gyakorlatilag nincs tagsága, a legtöbb résztvevőt a szervezők hívják meg a konferenciákra, akik ügyelnek rá, hogy a legnagyobb nevek kapjanak meghívót. Ez alapján a Bilderberg-konferencia inkább egy éves, zárt ajtós fórumnak tekinthető. A csoportot sokan tartják egyfajta királycsinálónak, hiszen több vezető politikus, például Margaret Thatchert, Bill Clintont és Tony Blairt már megválasztásuk előtt meghívták a konferenciára, sugallva, hogy a csoport többi tagja juttatta hatalomra. Azonban a résztvevők többsége már azelőtt befolyásos szereplő volt, hogy kapcsolatba került volna a csoporttal. Thatcher például már a Konzervatív Párt elnökeként, Blair árnyékminiszterként, Clinton Arkansas kormnányzójaként kapott meghívót.
Magyarországról Bokros Lajost, Járai Zsigmondot és Surányi Györgyöt szokták a résztvevők között emlegetni. Az egyes beszámolókban, könyvekben "tagként" emlegetett magyarok közül Surányi Györgyöt, a CIB Bank elnökét sikerült a hvg.hu-nak elérnie, aki megerősítette, valóban részt vett a konferencián, részleteket azonban nem kívánt elárulni.
Nem sikerült Kanada felosztása
Az összeesküvés elméletek hívei előszeretettel beszélnek a Bilderberg-csoport konkrét, szerintük leleplezett terveiről. 1997-ben a Toronto Star című kanadai napilap közölt olyan, állítólag bennfentes információkat, amely szerint az az évi, Kanadában rendezett Bilderberg-konferencia célja az ország felosztása, majd az Egyesült Államokba való beolvasztása lesz. Csakhogy Quebec állam tervezett kiválását Kanadából akkoriban nem egy szűk elit, hanem a quebeciek csaknem fele támogatta, egy 1995-ös népszavazáson kevesebb, mint egy százalékon múlt, hogy Quebec független állam legyen.
Feltehetően az összeesküvés-elméletek hatására a csoport az utóbbi években enyhített a szokásos titkolózáson. A konferenciáknak hivatalos weboldalt jegyeztek be, ahol közzétették az eddigi konferenciák tematikáját, az utóbbi pár gyűlés meghívottjainak és a Kormányzó Bizottság tagjainak listáját. Az ide watfordi gyűléshez már a tiltakozókat is közel engedik, és „nem hivatalos sajtóközpont áll majd az eseményre várt kíváncsi újságírók, tiltakozók és összeesküvéselmélet-gyártók tömegének rendelkezésére.”
1999-ben az egyik alapító tag, Denis Healey beszélgetésre hívta Jon Ronson brit oknyomozó újságírót, ahol azt mondta, “A Bilderberg az egyik leghatékonyabb nemzetközi csoport, ahol valaha jártam. A bizalmas légkör miatt az emberek következmények nélkül, őszintén beszélhetnek.” Ugyanezen a véleményen volt Surányi György is, szerinte a Chatham House szabályok lehetővé teszik, hogy a résztvevők kimondják a véleményüket anélkül, hogy tartaniuk kellene a média reakciójától. Hasonló szabályokat alkalmaznak egyébként az állam- és kormányfői megbeszélések, a Nemzetközi Pénzügyi Fórum (IFF), vagy akár a Visegrádi Négyek találkozói, ahol a zárt ajtós megbeszélés után legfeljebb egy, viszonylag kevés információt tartalmazó sajtóközleményt adnak ki.
Az összeesküvés elméletek hívei előszeretettel beszélnek a Bilderberg-csoport konkrét, szerintük leleplezett terveiről. 1997-ben a Toronto Star című kanadai napilap közölt olyan, állítólag bennfentes információkat, amely szerint az az évi, Kanadában rendezett Bilderberg-konferencia célja az ország felosztása, majd az Egyesült Államokba való beolvasztása lesz. Csakhogy Quebec állam tervezett kiválását Kanadából akkoriban nem egy szűk elit, hanem a quebeciek csaknem fele támogatta, egy 1995-ös népszavazáson kevesebb, mint egy százalékon múlt, hogy Quebec független állam legyen.
Feltehetően az összeesküvés-elméletek hatására a csoport az utóbbi években enyhített a szokásos titkolózáson. A konferenciáknak hivatalos weboldalt jegyeztek be, ahol közzétették az eddigi konferenciák tematikáját, az utóbbi pár gyűlés meghívottjainak és a Kormányzó Bizottság tagjainak listáját. Az ide watfordi gyűléshez már a tiltakozókat is közel engedik, és „nem hivatalos sajtóközpont áll majd az eseményre várt kíváncsi újságírók, tiltakozók és összeesküvéselmélet-gyártók tömegének rendelkezésére.”
1999-ben az egyik alapító tag, Denis Healey beszélgetésre hívta Jon Ronson brit oknyomozó újságírót, ahol azt mondta, “A Bilderberg az egyik leghatékonyabb nemzetközi csoport, ahol valaha jártam. A bizalmas légkör miatt az emberek következmények nélkül, őszintén beszélhetnek.” Ugyanezen a véleményen volt Surányi György is, szerinte a Chatham House szabályok lehetővé teszik, hogy a résztvevők kimondják a véleményüket anélkül, hogy tartaniuk kellene a média reakciójától. Hasonló szabályokat alkalmaznak egyébként az állam- és kormányfői megbeszélések, a Nemzetközi Pénzügyi Fórum (IFF), vagy akár a Visegrádi Négyek találkozói, ahol a zárt ajtós megbeszélés után legfeljebb egy, viszonylag kevés információt tartalmazó sajtóközleményt adnak ki.
Egy titokzatos társaság: okostojások és/vagy világkormány?
Reviewed by envagyokapeterproba
on
7:37
Rating:
Reviewed by envagyokapeterproba
on
7:37
Rating:
